Rólunk

Magyarország az Egészséges Városok program 1987-es elindulása óta aktív résztvevője az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája által indított kezdeményezésnek. Hazánkból Pécs városa az elsők között, alapítóként csatlakozott az európai programhoz, majd röviddel ezt követően létrehozta az Egészséges Városok magyarországi hálózatát. Az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége 1992-ben alakult meg, négy év hálózati együttműködést követően, 11 tagvárossal.

A szövetség 2014-ben módosította alapszabályát, hogy lehetővé váljon a határon túli magyarlakta települések csatlakozása is.

A szövetség 2019. évi alapszabály módosítása során nevét is módosította: Egészséges Városok Mozgalom Kárpát-medencei Egyesülete

Alapelvek:
  • Multiszektorialitás
  • Városi döntéshozók elkötelezettsége az egészség érdekében
  • Partneri együttműködés
  • Közösségek részvétele a döntések előkészítésében
  • Egyenlő esélyek biztosításának elve
  • Szolidaritás
  • Fenntartható fejlődés biztosítása


Az Egészséges Városok mozgalom a kezdetektől fogva ötéves megvalósulási fázisokra, úgynevezett ciklusokra határozza meg prioritásait. 
Az Európai Egészséges Városok Program – ugyanúgy, mint a magyar program – 2018-ban ünnepelte fennállásának 30 éves évfordulóját és zárta VI. ötéves ciklusát.
2019-ben vette kezdetét a VII. ciklus, melyet a járványhelyzet miatt 2025-ig meghosszabbítottak.

A VII. ciklus (2019-2025) átfogó céljai:
  • Az egészség és jól-lét fejlesztése, az egyenlőtlenségek csökkentése
  • Helyi, nemzeti, nemzetközi példák követése az önkormányzati intézményrendszer működésében
  • A WHO stratégiai prioritásainak támogatása
A VII. ciklus fő témái:


A programban résztvevő tagvárosok két módon kapcsolódhatnak az Európai Egészséges Városokhoz:

Projektvárosok
A városok az ötévente – a megvalósulási ciklusokhoz kapcsolódóan – megújuló szempontrendszer alapján nyernek felvételt a WHO Európai Egészséges Városok Hálózatba. Az Európai Egészséges Városok Hálózatnak a VI. ciklusban közel 100 tagja van a WHO Európai Régiójában.
Magyarországról Pécs a kezdetektől, Győr 1994-től, Székesfehérvár pedig 2017-től projektvárosként tagja az Európai Egészséges Városok Hálózatának.

Nemzeti hálózatok
A nemzeti hálózatok alkotják az európai Egészséges Városok program gerincét. A nemzeti hálózatok és tagvárosaik felvételének közös szempontrendszere biztosítja a minőségi szintet és a nemzetközi legitimitás forrását a nemzeti hálózat minden kulcsszereplője részére.
Jelenleg a WHO Európai Régiójának 31 országában van nemzeti Egészséges Városok hálózat, melyek több mint 1400 várost és települést fognak össze.
A magyar nemzeti hálózat – az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesülete –  a WHO javaslata alapján, a VII. ciklusban már szubregionális hálózatként működik, hiszen nemcsak egy tagállam, hanem egy adott régiót érintő tevékenységet végez.

 

Háttéranyagok, alapdokumentumok: