ÉVKÖNYV 2000
Összefoglalás
A következő összefoglalás során, az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége tagvárosainak helyi programokhoz kapcsolódó értékelésekor már részletesen ismertetett megállapítások lényeges pontjaira kívánjuk ismételten ráirányítani a figyelmet.
A szervezetek általános jellemzőivel kapcsolatban megállapítható, hogy számos tagváros esetében fokozható lenne a helyi program, mint önálló kezdeményezés megjelenítése, mivel egyrészt több tagváros esetében hiányoznak a program működését kommunikáló, jól láthatóan elhelyezett jelzések, másrészt a program nem minden esetben működik jól elkülöníthető, bizonyos fokú önállóságot biztosító keretek között. Ez elsősorban azokra a programokra vonatkozhat, amelyek az önkormányzat valamely irodájához, osztályához tartoznak. Ide vonatkozóan jegyezzük meg ismételten, hogy nem az önálló intézmény létrehozása a cél, hanem a jól elkülöníthető feladatok és felelősségek meghatározása.
További fontos ide vonatkozó tapasztalat, hogy egyrészt rendkívül kevés a főállású, vagy jól körbehatárolható időkeretben tevékenykedő mellékállású vagy feladatát társadalmi munkában ellátó koordinátorok száma, másrészt a programok működését segítő, valamilyen rendszerességgel foglalkoztatott alkalmazottak száma. Ugyanakkor jelentős a helyi közösség tagjaitól származó önkéntes feladatvállalás, ami kifejezi a programok fontosságát, és támogatottságát.
Ugyanakkor a hosszú távú működés nem alapozható az önkéntességre, így a nagyobb fokú intézményesülés és jól elkülöníthető program-meghatározás a közeljövőben megoldandó feladatok közé kell, hogy tartozzon.
Az intézményesüléshez tartozó egyik lényeges feladat, hogy egyértelművé kell tenni a koordinátor "hovatartozását", az Egészséges Városok program és az egyéb feladatok között. Ehhez kapcsolódóan tisztázni kell az alkalmazás feltételeit is, illetve a segítő személyzet alkalmazását is. A másik gyenge pont a koordinátorok idegen nyelv ismerete, amit a nemzetközi kapcsolattartás és eredményesebbé tétele érdekében fejleszteni szükséges.
A helyi szintű programokhoz kapcsolódó döntéshozatali struktúrával kapcsolatosan a következőket emelnénk ki: a programokkal kapcsolatos önkormányzati előterjesztések esetében a tapasztalat azt mutatja, hogy amennyiben a polgármester vagy az alpolgármester teszi meg az előterjesztéseket, a programok multiszektorialitásának hangsúlyozása és az ehhez kapcsolódó nem egyszereplős feladat-, és felelősségvállalás egyértelművé válik. Ugyanakkor az előterjesztések megfogalmazásához szükséges lehet a bizottságokkal történő egyeztetés, véleményeztetés, de a konkrét előterjesztés - a már korábban megfogalmazottak okán - célszerűbb, ha egy magasabb döntéshozatali szinthez kapcsolódik.
A programok támogatói rendszerei között mind a helyi közösség civil szervezetei, mind az üzleti szféra képviselői megjelennek. Érdemes azonban végiggondolni minden program esetében, hogy a támogatások csakis az "adományozás" szintjén értelmezhetőek-e, avagy megjelenhetnek aktív részvételként is, mint például programok átvétele, részprogramok saját szervezeten belüli lebonyolítása, a multiszektorialitáson alapuló egészségértelmezés szemléletének érvényesítése a támogató szervezet mindennapi működése során.
A támogatói rendszerek kérdéskörének további fontos jellemzője, hogy a helyi támogatási területek befolyással vannak egymásra, így feltételezhető, hogy amennyiben a programnak városi szinten valamely dimenzióban sikerül támogatottságot találnia, úgy más területen is könnyebben találhat támogatást. Kiemelnénk itt a politikai támogatottság dimenzióját, ami - amennyiben valós támogatottságot és nem csak a "retorika" szintjén maradó szlogeneket jelent - értelemszerűen financiális vonatkozásban is megjelenik.
A programok szervezeti kapcsolatrendszerében két szervezet tölt be kitüntetett szerepet: a települési önkormányzat, illetve az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége.
A programok működéséhez rendelkezésre álló infrastrukturális hátterek jellemzően jónak értékelhetők. Az irodák minden tagváros esetében térítésmentesen állnak a program munkatársai rendelkezésére. Minden koordinátor számára rendelkezésre áll a telefon és a fax, továbbá biztosított a számítógép-használat és a nyomtatási, fénymásolási lehetőség. E tekintetben az egyetlen gyenge pont, hogy nem minden tagváros koordinátora rendelkezik Internet-csatlakozással, és e-mail kapcsolattal. Ezen hiányosság kiküszöbölése elsősorban szándék kérdése, mivel a technikai feltételek minden tagvárosban adottak.
A programok gazdasági hátterére vonatkozóan az tűnik ki, hogy nincs egy egységes gyakorlat, ami a programok pénzügyi hátterének biztosítását, a működés és programköltségek feletti rendelkezés rendszerét jellemezné. Ezen a helyzeten szintén sokat javíthatna, ha a programok jól elkülöníthető körvonalazása és az egyes kompetenciák egyértelműsítése megtörténne.
A helyi programok tekintetében megállapíthatjuk, hogy a hosszabb idő óta folyamatosan szervezett programok között az egészségnap és egészséghét; a drogprevencióhoz kapcsolódó kortársképzés; a parlagfű irtás és környezettisztítás; valamint az egészségterv és egészségkép készítése programok jelennek meg jelentős súllyal. A 2000. évben újonnan szervezett programok között az egészségmagatartási témájú kutatások, a diákok számára szervezett egészségfejlesztési vetélkedők; valamint a pedagógusok számára szervezett egészségneveléssel kapcsolatos tréningek kaptak kiemeltebb fontosságot.
Az újonnan szervezett programok irányultságaiban a 2000. évre az EVMSZ által meghatározott prioritások közül elsősorban az egészségkommunikáció kapott hangsúlyt, míg a helyi egészségtervezési munka és a politikai fenntarthatóság prioritások kevésbé érzékelhetőek, aminek oka lehet, hogy ezek a tevékenységek már a korábbi években elindultak, és jelenleg már mint folyó programok jelennek meg.
A helyi, országos és nemzetközi kapcsolatrendszer vizsgálata során kiderült, hogy a tagvárosok elsősorban helyi szintű kapcsolatokkal rendelkeznek. Az országos szintű kapcsolataik meghatározóan két területre szorítkoznak, részint a szakminisztériumokkal való kapcsolatokra, illetve a szövetség tagvárosaival való kapcsolatokra. Ugyanakkor az országos szövetség egyben az országos és nemzetközi kapcsolatokhoz történő hozzáférést is biztosítja a helyi programok számára. Ennek ellenére a tagvárosok által önállóan szervezett és működtetett kapcsolati hálózat fejlesztés szükséges, mivel az önálló nemzetközi kapcsolatok a legtöbb tagváros esetében meglehetősen alacsony szinten realizálódnak. Ennek oka nyilvánvalóan összefüggésben van az idegen nyelv ismeretének már említett problémájával, és annak közvetlen indikátoraként is tekinthető.