ÉVKÖNYV 2000
Elkötelezettség vállalása egy közös városi jövőkép megalkotására az egészségtervvel és speciális területeken folyó munkával
A közös jövőkép kialakításához kapcsolódó elkötelezettséget a helyi programok szervezésén és megvalósításán keresztül kívántuk feltérképezni. Az e programokról szóló információkat kategorizálva közöljük, és összesített eredményeken keresztül mutatjuk be, hogy az elmúlt év során az Egészséges Városok program tagvárosaiban milyen típusú tevékenységek, programok valósultak meg. Külön közöljük a folyamatosan működő, és az elmúlt évben új programként megjelent akciókat.
A 2000. évben a 18 vizsgált tagváros összesen 140 programot szervezett és bonyolított le. Ezek közül 92 program már korábban is megrendezésre került és folyamatosan működő programként értékelhető. A 2000. évben új tevékenységként összesen 48 program indult:
- Egészségterv, egészségkép készítése
- Drogprevenciós programok: drogprevencióhoz kapcsolódó kortársképzések, felvilágosító tevékenységek, prevenciós programok.
- Dohányzásról leszoktató programok: „Hagyd abba és nyersz”, dohányzásról való leszokást segítő programok.
- Egészségfejlesztési programok oktatási intézményekben: egészségnevelési vetélkedők diákoknak, egészséggel, egészségvédelemmel kapcsolatos pályázatok, egészségnevelési tréningek, képzések pedagógusok számára, egészségnevelő foglalkozások, klubok.
- Életmód-tanácsok a lakosságnak: egészségnap, egészség hét, egészségvásár, táplálkozási, életvezetési tanácsadások, programok.
- Környezetegészségügyi akcióprogramok: parlagfű irtás, környezettisztítás, környezetegészségügyi akcióprogram készítése és megvalósítása.
- Mentálhigiénés prevenciós programok
- Egészségügyi szűrőprogramok
- Egészségmagatartási témájú felmérés, kutatás
- Egyéb helyi programok: Az ebbe a kategóriába sorolt tevékenységek kivétel nélkül valamilyen speciális egészségnevelési, felvilágosító, vagy egészségmagatartást befolyásoló programot jelentettek, mint például a kismamák felvilágosítása az anyatej, a szoptatás, jelentőségéről; speciális problémákkal küzdő gyermekek szüleinek önsegítő csoportja; sportdíj alapítása, stb.
A hosszabb idő óta folyamatosan szervezett programok között az egészségnap és egészséghét; a drogprevencióhoz kapcsolódó kortársképzés; a parlagfű irtás és környezettisztítás; valamint az egészségterv és egészségkép készítése programok jelennek meg jelentős súllyal.
A 2000. évben újonnan szervezett programok között az egészségügyi témájú kutatások, felmérések; a diákok számára szervezett egészségügyi témájú vetélkedők; valamint a pedagógusok számára szervezett egészségneveléssel kapcsolatos tréningek kaptak kiemeltebb fontosságot.
Az újonnan szervezett programok jellemzően két motiváció mentén jöttek létre: már korábban is működő országos programhoz történő csatlakozás során, illetve helyi igények kielégítése céljából. A helyi igények megfogalmazása elsősorban az oktatási intézmények felől, másrészt a helyi civil szervezetek, illetve egészségügyi intézmények szakemberei részéről történtek.
Az új programok anyagi hátterének biztosításánál jellemzően a helyi önkormányzatok vállaltak jelentős szerepet, illetve célzottan pályázott összegek álltak rendelkezésre.
Az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségéhez történő csatlakozáskor vállat elkötelezettségek közül, a 2000. évre a helyi programoknál meghatározott prioritásokhoz való kapcsolódás tekintetében a következők állapíthatók meg:
- A helyi egészségtervezési munka mint prioritás az újonnan szervezet programok mintegy 10%-ánál jelenik meg. Ez alapján úgy tűnik, hogy a tagvárosok nagyobb része nem erre a prioritásra helyezte a hangsúlyt az elmúlt évi programjai megszervezésekor, tehát az ide vonatkozó aktivitásokat fejleszteni szükséges. Ezt a fejlesztést hivatott előkészíteni az a felmérés, amely a közeljövőben célzottan az egészségterv és egészségkép készítés terén eddig végzett munkát vizsgálja és a továbblépéshez nyújtandó segítség előkészítését alapozza meg.
- Az egészségkommunikáció mint prioritás erőteljesen tükröződik a programokban, mivel az újonnan szervezett programok 37,5%-a kapcsolódik ezen területhez. Ezek közül is számos olyan területeket jelent, ahol ezt megelőzően ilyen jellegű programok nem működtek.
A politikai fenntarthatóság mint prioritás jelenik meg - a rendelkezésre álló információk alapján – a legkevésbé érzékelhetően a programokban. Ez persze fakadhat abból a tényből is, hogy a politikai fenntarthatóságot biztosító vagy erősítő indikátorok többsége csak közvetett módon alkalmazhatók, ezáltal explicit módon ritkábban jelennek meg az ezirányú visszajelzések.