Dohányzásmentes Világnap

2019. május 31.

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és partnerei minden évben május 31-én ünneplik
a Dohányzásmentes Világnapot.
A kampány lehetőséget biztosít, hogy felhívják a figyelmet a dohányzás és a passzív dohányzás káros és halálos következményeire, és hogy lebeszéljenek a dohánytermékek bármely formájának használatáról.

 

2019-ben a Dohányzásmentes Világnap a dohányzás tüdőre való hatásaira fókuszál.

 

A kampány

  • tudatosítja a dohányzás negatív hatásait a tüdő egészségére, a tüdőráktól kezdve a krónikus obstruktív légúti betegségig
  • felhívja a figyelmet arra, hogy a tüdő milyen alapvető szerepet tölt be az egészségünkben és jól-létünkben
  • cselekvésre hív minden, a dohányzás elleni küzdelemben érintett kulcsszereplőt, hogy hatékony intézkedések szülessenek a dohányzás visszaszorítására.

 

Milyen veszélyei lehetnek a dohányzásnak a tüdő egészségére?

 

Tüdőrák

A dohányzás a tüdőrák elsőszámú okozója, a tüdőrák miatti elhalálozások több, mint kétharmadáért felelős világszerte. A passzív dohányzás, a dohányfüstnek való kitettség – akár otthonunkban, akár a munkahelyünkön – szintén növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. A dohányzás abbahagyása csökkentheti a tüdőrák kialakulásának kockázatát: 10 évvel a dohányzás abbahagyása után a tüdőrák kockázata fele akkora lesz, mint egy dohányzó esetében.

 

Krónikus obstruktív légúti betegség (COPD)

A COPD kialakulásának elsőszámú okozója a dohányzás. A COPD egy olyan állapot,  ami az alsó légutak tartós beszűkülésével jár. A betegség visszafordíthatatlan károsodásokat okoz, fájdalmas köhögéssel és légszomjjal jár. A COPD kialakulásának kockázata különösen magas azok között, akik fiatalon kezdenek el dohányozni, mivel a dohányzás jelentősen befolyásolja a tüdő fejlődését.  A dohányzás emellett súlyosbítja az asztma tüneteit is, mely akadályozza a fizikai aktivitást. A dohányzás minél előbbi abbahagyása a leghatékonyabb módja a COPD és az asztma lelassításának.

 

A dohányzás hatása a magzati kortól a felnőttkorig

A magzatot az anyaméhben érő dohányfüst, a terhesség alatti dohányzás vagy a terhesség alatti dohányfüstnek való kitettség (passzív dohányzás), gyakran eredményezi a tüdő nem megfelelő kifejlődését és működését. A dohányfüstnek, passzív dohányzásnak kitett kisgyermekek esetében nő a kockázata az asztma, a tüdőgyulladás és a bronchitis, valamint a gyakori alsó légúti fertőzések kialakulásának.

Világszerte, kb. 165 000 gyermek hal meg 5 éves kor alatt a passzív dohányzás okozta alsó légúti fertőzés miatt. Akik megérik a felnőttkort, továbbra is szenvednek a passzív dohányzás következményeitől, mivel a korai gyermekkorban megjelenő gyakori alsó légúti fertőzések jelentősen megnövelik felnőttkorban a COPD kialakulását.

 

Tuberkulózis (TBC)

A tuberkulózis károsítja a tüdőt és csökkenti a tüdőkapacitást, melyet tovább súlyosbít a dohányzás. A TBC vírusát az emberek kb. egynegyede hordozza magában, mely a dohányfüst kémiai összetevői hatására aktiválódhat. Idült TBC-s beteg esetén a dohányfüst olyan mértékben súlyosbíthatja a tüneteket, hogy jelentősen megnő a légzéselégtelenség miatti halál kockázata.

 

Légszennyezés

A dohányfüst nagyon veszélyes formája a beltéri légszennyezésnek, több, mint 7000 kémiai anyagot tartalmaz, melyből 69-ről már biztosan tudjuk, hogy rákot okoz. A dohányfüst akkor is jelen van a levegőben, akár 5 órán át, ha már nem látjuk és nem is érezzük a szagát, növelve a kockázatát a tüdőrák, a COPD, és a tüdőkapacitás csökkenés kialakulásának, az adott helyiségben tartózkodók esetében.

 

A Dohányzásmentes Világnap 2019. évi kampányának célja tudatosítani

  • A dohányzás és a passzív dohányzás, a dohányzásnak való kitettség kockázatait
  • A dohányzás konkrét veszélyeit a tüdő egészségére vonatkozóan
  • A dohányzás miatti tüdőbetegségek okozta halálozás és megbetegedések számának nagyságát
  • A dohányzás és a tuberkulózis miatti elhalálozás közötti kapcsolatot
  • A passzív dohányzás, a dohányfüstnek való kitettség veszélyét az emberek tüdejének egészségére minden életkorban
  • A tüdő egészségének fontosságát az általános egészség és jól-lét elérésében


A Fenntartható Fejlődési Célok elérése érdekében, mely szerint a nem-fertőző megbetegedések miatti korai elhalálozások számát egyharmaddal csökkenteni kell 2030-ig, a dohányzás visszaszorítása a kormányok és közösségek egyik fő eszköze lehet.

 

Az országoknak reagálniuk kell a dohányzás járványszerű terjedésére, a WHO Dohány-ellenőrzési Keretegyezménye (WHO FCTC) és az abban megfogalmazott intézkedések alkalmazásával:

  • A dohányzási szokások és a prevenciós intézkedések monitorozása
  • Az emberek védelme a dohányfüsttől, dohányzásmentes közösségi helyek, munkahelyek és tömegközlekedés kialakításával
  • Segítség biztosítása a leszokni vágyók részére (ingyenes, bárki számára hozzáférhető lehetőségek, egészségügyi szakember bevonásával, és ingyenesen hívható információs vonalak biztosításával)
  • Figyelmeztetés a dohányzás veszélyeire – standardizált csomagolás bevezetésével és/vagy nagyméretű figyelmeztetésekkel, valamint hatásos dohányzás elleni médiakampánnyal, amely tájékoztatja a lakosságot a dohányzás és a passzív dohányzás káros hatásairól
  • A dohánytermékek reklámozásának és promóciójának, valamint a dohányipar általi szponzoráció betiltása
  • A dohánytermékek adójának emelése, hozzáférés korlátozása

 

Emellett fontos az egyének szerepe – a szülők, a közösségek tagjai – a saját egészségük megóvásában, valamint gyermekeik egészségének és tüdejének megóvásában, azzal, hogy megvédik őket a dohányzás hatásaitól.

 

Adatok:

  • A dohányzás használóinak majdnem a felét megöli.
  • A dohányzás több, mint 7 millió ember haláláért felelős évente globálisan. Ebből több, mint 6 millió ember saját maga használ dohányterméket, dohányzik, míg majdnem 900 000 ember a passzív dohányzás, a dohányfüstnek való kitettség miatt hal meg.
  • Magyarországon évente kb. 30.000. ember haláláért felelős a dohányzás, a dohányzás következtében kialakuló betegségek, mint pl. a tüdőrák, agyvérzés, szívinfarktus, magas vérnyomás, tüdőtágulás.
  • Magyarországon évente kb. 8000 ember hal meg tüdőrákban. A dohányzók 15-ször gyakrabban betegednek meg tüdőrák, 24-szer gyakrabban gégerák betegségben, mint a nemdohányzók.

 

 

Forrás:

https://www.who.int/news-room/events/detail/2019/05/31/default-calendar/world-no-tobacco-day

http://www.euro.who.int/en/media-centre/events/events/2019/05/tobacco-and-lung-health-world-no-tobacco-day-2019

https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/tobacco

https://www.webbeteg.hu/cikkek/copd/45/a-copd-es-tunetei

https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/tuberkulozis_tbc/89

http://www.koranyi.hu/