Agenda 21

 

Az Agenda 21 nevű akció programot a fenntartható fejlődésért az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiro-ban megtartott Környezet és Fejlődés című konferenciája alkotta meg. Széleskörű és kihívásokkal teli keretet ad az olyan helyi, országos és globális akciók számára, melyek fenntartható jövőt kívánnak alkotni. Az Agenda 21 olyan fejlődési típust fogalmaz meg, amely kénytelen figyelembe fenni a jelen és a jövő generációk gazdasági, társadalmi, kulturális, politikai és környezeti problémáit. A fenntartható fejlődés ezen megközelítése olyan cselekvési útvonalat ajánl, amely gazdaságilag hatékony, társadalmi szempontból igazságos, felelősségteljes, a környezet tekintetében pedig egészséges.

A dokumentum a fejlődés minden fontos területére kitér, különös tekintettel a környezetvédelem kérdéseire, és áttekinti a nemzetközi együttműködést, a szegénység elleni küzdelmet, az ember egészségét és a népesség alakulását. Külön hangsúlyozza a társadalmi fejlődés néhány fontos aspektusát, köztük az egyenlő jogokat, az oktatást és a jogosítványok elosztását. Maga a dokumentum mintegy 300 oldalas, négy részből és 40 fejezetből áll. Minden fejezetben megtalálható a célok megfogalmazása, a szükséges teendők általános leírása, az akciók kidolgozásához szükséges útmutatás, az intézményi feltételek, és a megvalósítás eszközei, köztük a finanszírozás kérdései.

Az Agenda 21 az ember egészségét a fenntartható fejlődés alapvető feltételének tekinti. A dokumentum az egészséget valójában az emberi lényeket befolyásoló tényezők eredményeként értelmezi. A fenntartható fejlődéshez feltétlenül szükséges az, hogy odafigyeljünk azokra a tényezőkre, amelyek meghatározzák egészségünk alakulását. Az Agenda 21, valamint a WHO "Egészséget mindenkinek stratégiája" sok közös alapelvet és egymást kiegészítő folyamatot tartalmaz.

Az egészség a következő módon határozható meg a fenntartható fejlődés szempontjából:

Az ember egészsége a globális ökológiai rendszer része
Az ember egészségét a globális ökológiai rendszer tartja fenn. A nem fenntartható fejlődés és az abból származó, a rendszerre káros következmények közvetlen és negatív hatással vannak az emberi egészségre az egész világon.

Az egészség , mint a fejlődés fókuszpontja
Az emberi lények a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó gondolkodás középpontjában állnak. Joguk van az egészséges, termékeny életre, amely harmóniában van a természettel.
Az egészség javítása és a fejlődés együtt kell, hogy járjanak.

Az egészség, mint a környezet fenntarthatóságának elősegítésére tett kezdeményezések eredménye: Az alapvetően a helyi és globális környezetvédelmi okokból vállalt kezdeményezések a legtöbb esetben el kell, hogy vezessenek az ember egészségének javulásához, bár ez nem mindig nyilvánvaló.

Az egészségügy hatása a környezetre (valamint a többi szektorra)
Az egészségügy az egyik legnagyobb munkáltató és a természeti erőforrások legnagyobb használója. Ez azt jelenti, hogy kulcs szerepe lehet a környezeti és egyéb előnyök megteremtésében akkor, ha tevékenységeit jobban irányítják. Az egészségügy más szempontból is szerepet is játszik az Agenda 21-ben, például az emberi jogok tiszteletben tartása, és a nők szerepe esetében.

Összesen 200 alkalommal hivatkozik a dokumentum az egészségre, amelyek között a további problémakörök találhatók: a munkaegészségügy és balesetvédelem, az elsődleges egészségügyi ellátás, az anya és gyermek egészségvédelme, szegénység és egészség, az ipari termékek egészségi hatásainak mérése, lakáshelyzet és egészség, környezeti infrastruktúra, közlekedés és egészség, mérgező hulladékok, rádió aktív hulladékok, a légköri változások egészségre gyakorolt hatása, a levegő és vízszennyezés egészségügyi következményei, az erdők kiirtása és az ultraibolya sugárzás, az egészség, a víz és a higiénia összefüggései, a nagy szerkezeti változások egészségre gyakorolt hatása, a szilár hulladékok, az egészség helye a költség-haszon számításokban, oktatás és tájékoztatás, a nagyközönség bevonásának, a vele folytatott párbeszédnek a szükségessége, valamint a szektorok közös fellépésének igénye az egészség területén.

Az Agenda 21 jelentős része a városi környezetre vonatkozik. A dokumentum kiemeli a városok szerepéd a fenntartható folyamatok kialakításában. A helyi szintek cselekvőkészségének fejlesztése a Helyi Agenda 21 Kezdeményezés révén történik. Mind az Agenda 21 és a Helyi Agenda 21 elismeri, hogy a helyi hatóságok létfontosságú szerepet játszanak a nagyközönség nevelésében, mobilizálásában, a fenntartható fejlődés elősegítésére vonatkozó lakossági igény kielégítésében. A Helyi Agenda 21 lényegében a helyi önkormányzatok és más szektorok közötti partnerkapcsolat kialakításának a folyamatáról szól.

Egy Helyi Agenda 21

• legyen rövid, világos és mindenki számára hozzáférhető dokumentum
• határozza meg, mik a fenntarthatósággal összefüggő legfontosabb kérdése, és célok a különböző területeken
• tartalmazzon egyértelmű célokat a környezet állapotára és az élet minőségére vonatkozóan
• tegye egyértelművé, hogy milyen szervezetek, vagy szektorok feladatkörébe tartoznak az egyes akciók (határidővel!) amelyek a célok érdekében megvalósításra kerülnek, és azt is, hogy milyen módon kívánják az eredményt, sikerességet mérni, valamint
• írja le, hogy vizsgálják felül az egész programot.

Az Agenda 21 legfontosabb részei, amelyek különösen foglalkoznak a városok fenntartható fejlődésének egészségbeli aspektusaival, a következők:

6. fejezet- Az emberi egészség védelme és megőrzése öt központi kérdéssel foglalkozik -hogyan védhetők ki a városi egészségi ártalmak, hogyan csökkenthetők a környezet szennyezésből fakadó veszélyek, hogyan óvhatjuk meg a veszélyeztetett csoportokat, hogyan szoríthatjuk vissza a fertőző betegségeke, illetve hogyan javítható az elsődleges orvosi ellátás. A dokumentum négy cselekvési kört javasol a városi lakosok egészségének védelmében. Ezek a következők:

• városi és helyi egészségterveket kell kidolgozni és megvalósítani;
• ahol szükséges, fel kell mérni a meglévő egészségi, társadalmi és környezeti körülményeket, kitérve a városok közötti különbségek dokumentálására is;
• erősíteni kell a környezetvédelemhez kapcsolódó egészségügyi szolgáltatásokat
• hálózatokat ajánlatos létrehozni és fenntartani olyan városok részvételével, amelyek hajlandók együttműködni, és kicserélni gyakorlati tapasztalataikat.

7. fejezet - A fenntartható emberi települések fejlesztésének elősegítése hét fő kérdést tárgyal, köztük a megfelelő lakás biztosítását mindenki számára, az emberi települések irányítását, a fenntartható földhasználat tervezését és irányítását, a környezetvédelmi infrastruktúra integrált fejlesztését, ide értve a vízellátást, szennyvíz elvezetést, a szemétszállítást és hulladék kezelést, a fenntartható energia szolgáltató és közlekedési rendszereket, a katasztrófa fenyegette területek tervezését és szervezését, a fenntartható építőipart, a humán erőforrások fejlesztését, és a kapacitások bővítését.

A 7.20-as bekezdés ajánlása szerint a WHO Egészséges Városok Programja és a Fenntartható Városok program megerősítésére van szükség ahhoz, hogy a városok megfelelő támogatást kapjanak a fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységek kialakításában és megerősítésében.

28. fejezet - helyi hatóságok kezdeményezései az Agenda 21 mellett hangoztatja a helyi akciók és koalíciók fontosságát. A 28.3 sz. cél elvárásai szerint az országok helyi hatóságainak zöme már 1996 előtt párbeszédbe kezd a lakossággal, és közös álláspontot alakítanak ki az Agenda 21 helyi vonatkozásairól.

Az Agenda 21 számos specifikus ajánlást tartalmaz az egészséget illetően. A legfontosabbak a városi egészségtervhez és az egészséget támogató városi hálózatokhoz kapcsolódnak.