Egészséges Városért Alapítvány Pécs

A WHO Európai Egészséges Városok Program VI. ötéves ciklusa

2014. február 28.

Az Egészséges Városok mozgalom a kezdetektől fogva ötéves megvalósulási fázisokra, úgynevezett ciklusokra határozza meg prioritásait.

Az Európai Egészséges Városok Mozgalom – ugyanúgy, mint a magyarországi program – 2013-ban ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját és zárta V. ötéves ciklusát. A WHO korábbi gyakorlatának megfelelően, Európa szerte kezdetét veszi az Egészséges Városok VI. ötéves ciklusa: 2014-2018.

 

Mi az Egészséges Városok?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Egészséges Városok Mozgalmát 1988-ban indította el egy olyan demonstrációs projektként, melynek célja az egészségügyön kívüli szektorok, az önkormányzatok és a közösségek bevonása volt az egészségfejlesztésbe.

 

Az Egészséges Városok elsődleges célja, hogy a városok döntéshozóinak napirendjén az egyik legfontosabb helyen szerepeltesse az egészséget, elősegítse átfogó helyi stratégiák kidolgozását az egészség és a fenntartható fejlődés biztosítására az „Egészséget Mindenkinek" (Health for All) és az „Egészség 21” (Health 21) európai stratégiák célkitűzéseinek alapján.

Az Egészséges Városok megközelítésének fontos része az a felismerés, hogy az egészség nem egyenlő az egészségüggyel, az egészséget nem önmagában az egészségügy, az egészségügyi ellátórendszer determinálja, hanem széleskörű társadalmi meghatározók[1] befolyásolják, mely bizonyítja, hogy az egészség fejlesztése nem elsősorban az egészségügyi szektor feladata – elengedhetetlen a civil, a magán, az állami és az önkormányzati szektor, valamint a közösségek és önkéntesek együttműködése.

A városi lakosság egészségét nagymértékben befolyásoló döntéseket a helyi önkormányzatok hozzák meg, így az Egészséges Városok program legfőbb célkitűzése a helyi önkormányzatok egészségtudatosságának növelése, az egészség szempontjainak beépítése az olyan önkormányzati döntésekbe, melyek befolyásolják a lakosság életminőségét – az Egészséges Városok program alapelveinek figyelembe vételével, mint például az érintettek bevonása az őket érintő döntések előkészítésébe vagy az esélyegyenlőség biztosítása a városi élet minden területén.

Az Egészséges Városok alapelvei:

-        Multiszektorialitás

-        Városi döntéshozók elkötelezettsége az egészség érdekében

-        Partneri együttműködés

-        Közösségek részvétele a döntések előkészítésében

-        Egyenlő esélyek biztosításának elve

-        Szolidaritás

-        Fenntartható fejlődés biztosítása

 

Az Egészséges Városok mozgalom a kezdetektől fogva ötéves megvalósulási fázisokra, úgynevezett ciklusokra határozza meg prioritásait.

Az Európai Egészséges Városok Mozgalom – ugyanúgy, mint a magyarországi program – 2013-ban ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját és zárta V. ötéves ciklusát. A WHO korábbi gyakorlatának megfelelően, Európa szerte kezdetét veszi az Egészséges Városok VI. ötéves ciklusa: 2014-2018.

Az európai mozgalomban résztvevő tagvárosok két módon kapcsolódhatnak az Európai Egészséges Városokhoz.

 

(1)  Projektvárosként a WHO Európai Egészséges Városok Hálózatának tagjaként

A városok az ötévente – a megvalósulási ciklusokhoz kapcsolódóan – megújuló szempontrendszer alapján nyernek felvételt a WHO Európai Egészséges Városok Hálózatba. Az Európai Egészséges Városok Hálózatnak 2013-ban közel 100 város (akkreditált város vagy felvételi folyamatban lévő város) tagja az európai régióban.

Magyarországról Pécs mellett (az I. Ciklustól folyamatosan) Győr (a II. Ciklustól folyamatosan) teljesítette a projektvárosi követelményeket, így teljes jogú tagjai az Európai Egészséges Városok Hálózatának.

 

(2)  Egy adott nemzeti hálózat tagjaként az Egészséges Városok Nemzeti Hálózatainak Európai Hálózatában

A Nemzeti Egészséges Városok Hálózatok alkotják az európai Egészséges Városok mozgalom gerincét. Minden nemzeti hálózat egyedülálló a maga nemében. Mindegyik a tagvárosok igényeinek megfelelően fejlődik, a rendelkezésre álló erőforrásoknak és saját kulturális és jogi kereteinek megfelelően. A nemzeti hálózatok és tagvárosaik felvételének közös szempontrendszere biztosítja a minőségi szintet és a nemzetközi legitimitás forrását a nemzeti hálózat minden kulcsszereplője részére.

Jelenleg a WHO Európai Régiójának 31 országában működik nemzeti Egészséges Városok hálózat, melyek közel 2000 várost és települést fognak össze.

A magyar nemzeti hálózat (az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége) akkreditált tagja az Egészséges Városok Nemzeti Hálózatait összefogó Európai Hálózatnak.

 

Egészséges Városok Magyarországon

Pécs Megyei Jogú Város 1988-ban alapítóként csatlakozott az ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Egészséges Városok Mozgalmához, melynek az induláskor egyik fő feladata a helyi feladatok mellett a magyar nemzeti hálózat megszervezése volt.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata határozata alapján 1991-től az Egészséges Városért Alapítvány látja el a WHO Egészséges Városok program pécsi koordinációs feladatait.

 

A pécsi Egészséges Városért Alapítvány egyben a magyar nemzeti hálózat, az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége központja is, mely 1992-ben alakult meg négy év hálózati együttműködést követően 10 tagvárossal.

A szövetségnek jelenleg 18 tagvárosa van: Baja, Békéscsaba, Győr, Gyula, Hódmezővásárhely, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyírbátor, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Szentendre, Szigetszentmiklós, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Zalaegerszeg, Zalakaros.

 

A WHO Európai Irodájával való közvetlen kapcsolat lehetővé teszi a nemzetközi tapasztalatokhoz, szakmai anyagokhoz és módszertani segítséghez való hozzáférést. (Például: integrált egészségfejlesztési tervezés, egészséghatás vizsgálat területén.)

A világméretű mozgalomban való részvétel lehetőséget biztosít nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, ezáltal a nemzetközi programokban, közös pályázatokban való részvételt is elősegíti, például:

- „Victims of Crime” – európai program a tapasztalatok megosztására az áldozatvédelem és a veszélyeztetett csoportok védelme területén (2005-2008)

- „Shape Up!” – európai program a gyermekkori elhízás és túlsúly ellen (2006-2009)

Az Egészséges Városok Európai Hálózatának tagjaként megismerhettünk olyan módszereket, melyeket először a magyarországi és a pécsi Egészséges Városok szervezete alkalmazott hazánkban:

- Egészségkép (Pécs Város egészségképe átdolgozva 2013-ban)

- Integrált egészségfejlesztési tervezés (Pécs Város egészségfejlesztési stratégiája 2002)

- Egészséghatás vizsgálat (folyamatos 2012 óta)

 

A WHO Európai Egészséges Városok Hálózat

VI. Ciklusa (2014-2018)[2]

A WHO Európai Egészséges Városok Hálózat új VI. Ciklusának elindítása egyedülálló lehetőséget jelent a 25 éves mozgalom számára. A WHO Európai Régiójának sok országát érintő gazdasági válság, a nem-fertőző betegségek növekedésének terhe, az egészségben jelentkező növekvő egyenlőtlenségek, egyéb egészségi és biztonsági kihívásokkal együtt olyan jelentős regionális, nemzeti és helyi problémákhoz vezetnek, melyek szükségessé teszik az egészség és jólét megközelítéseinek újratervezését és átalakítását.

A WHO Európai Régiójának országai 2012 szeptemberében elfogadták az egészség és jólét új közös európai stratégiáját „Egészség 2020” címmel, melynek kidolgozásában az Egészséges Városok is részt vettek.

A WHO Európai Egészséges Városok Hálózat városai és a nemzeti hálózatok kulcs fontosságú elemei az Egészség 2020 megvalósításának a különböző kormányzati szinteket bevonó együttműködések lehetőségének növelésével annak érdekében, hogy javuljanak az egészség területén az egyenlőség, az egészség és a jólét eredményei minden szinten.

 

A WHO Európai Egészséges Városok Hálózat stratégiai céljai:

  1. A városok döntéshozóinak társadalmi és politikai napirendjén az egyik legfontosabb helyen szerepeltesse az egészséget
  2. Egészségfejlesztés és fenntartható fejlődés a helyi szinten kiemelve az egészség társadalmi meghatározóit, az egyenlőséget az egészség területén, valamint az „Egészséget Mindenkinek” és az „Egészség 2020” európai stratégiák alapelveit
  3. Interszektoriális és részvételen alapuló kormányzás az egészség, az egészségi esélyegyenlőség minden helyi szakpolitikában és az integrált egészségtervezés érdekében
  4. Szakmapolitikai és gyakorlati tudás, jó gyakorlatok és módszerek létrehozása, melyek az Európai Régió minden városában használhatók az egészségfejlesztés érdekében
  5. A szolidaritás, az együttműködés, és a kapcsolatépítés elősegítése az európai városok és helyi önkormányzati hálózatok, valamint a városi kérdésekkel foglalkozó intézmények között
  6. A WHO Európai Hálózatához való hozzáférés növelése az Európai Régió minden tagállama számára

 

A VI. ciklus céljai és prioritásai

 

Átfogó célkitűzések

Az egészségben jelentkező esélyegyenlőtlenségek leküzdése

 

Városi vezetés és részvételen alapuló kormányzás az egészség érdekében

 

Témák

Egészségfejlesztés az egész életen át, képességfejlesztés

Népegészségügyi prioritások kezelése

Az emberközpontú egészségi rendszerek és a népegészségügyi kapacitás megerősítése

Rugalmas közösségek és támogató környezetek kialakítása

Prioritások

Egészséges életkezdet

Egészséges idősödés

Hátrányos helyzetű csoportok

Egészség-műveltség

Fizikai aktivitás

Táplálkozás és túlsúly

Alkoholfogyasztás

Dohányzás

Mentális jólét

Egészségügyi és szociális ellátó rendszerek

Népegészségügyi kapacitás

Közösségi rugalmasság

Egészséges színterek

Egészséges várostervezés

Egészséges közlekedés

Klímaváltozás

Lakhatás és regeneráció







 


[1] Az egészség társadalmi meghatározóiról bővebben:

Wilkinson, R., Marmot, M.: Social Determinants of Health: The Solid Facts. Second edition (WHO Regional Office for Europe, Denmark, 2003)

 http://www.euro.who.int/en/what-we-do/health-topics/environment-and-health/urban-health/publications/2003/social-determinants-of-health.-the-solid-facts.-second-edition

[2] World Health Organization Regional Office for Europe, WHO European Healthy Cities Network: Phase VI (2014-2018) of the WHO European Healthy Cities Network: goals and requirements c. anyag alapján



vissza