ÉVKÖNYV 2000

A programok gazdasági hátterének jellemzői

 

A szervezetek gazdasági hátterének feltárását szolgáló kérdésekkel meg kívántuk ismerni egyrészt azokat a pénzügyi lehetőségeket, amelyek keretei között a helyi programok megvalósítása történhet, másrészt a pénzkeretek felett rendelkező fórumokat.

A programok - illetve a program hátterét biztosító szervezetek - 50%-a rendelkezik önálló költségvetéssel. Ezekben a tagvárosokban a helyi programokhoz kapcsolódó működési költségek fedezésére az elmúlt évben összesen 6.018.000 Ft állt rendelkezésre. Az önálló pénzkerettel rendelkező programok 20%-a az önkormányzat részeként működik, a többi program önálló szervezetként.

Az önálló költségvetéssel rendelkező programok 44%-a rendelkezik még további önálló pénzügyi kerettel is. Ezen programok fele szintén az önkormányzat részeként működik, míg a másik fele alapítványi formában. Az önálló pénzügyi keretből működési költségre fordítható összegként összesen 1.250.000 Ft állt rendelkezésre. Az önálló pénzügyi keret felhasználásáról adott szakbizottság rendelkezhet.

Az önálló költségvetéssel rendelkező programok költségvetésükből programköltségre az elmúlt év során összesen 8.059.000 Ft fordíthattak. A további önálló pénzügyi kerettel is rendelkező programok összesen további 1.250.000 Ft-t használhattak fel a helyi programok megvalósítására.

Önálló költségvetéssel nem, de önálló pénzügyi kerettel a tagvárosok 16,6%-ban rendelkezhettek. Ezek a programok az önkormányzat részeként működnek. Az elmúlt évben összesen 1.140.000 Ft-t fordíthattak működési költségeik fedezésére. Az önálló pénzügyi keret felhasználásáról adott szakbizottság rendelkezhet.

Az önálló pénzügyi kerettel rendelkező programok az elmúlt év során programköltségekre összesen 4.040.000 Ft-t használhattak fel.

A tagvárosok 27,7%-ában a program számára, sem önálló költségvetés, sem önálló pénzügyi keret nem áll rendelkezésére. A működési és programköltségeket a települési önkormányzat saját költségvetéséből finanszírozza, illetve pályázati források állnak rendelkezésre.

A rendelkezésre álló információkból elsősorban az tűnik ki, hogy nincs olyan egységes gyakorlat, ami a helyi Egészséges Városok programok pénzügyi hátterének biztosítását célozná. Ezen a helyzeten is sokat javíthatna a programok jól elkülöníthető körvonalazása és az egyes kompetenciák egyértelműsítése.