Az Egészségügyi Világszervezet

Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetsége

alapszabálya

1. szakasz

Preambulum:
A szabályzatot elfogadók között szövetség jön létre, melyet a 2011. évi CLXXV tv. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szabályoz.

2. szakasz

A szövetség célja:
A WHO Európai irodájának törekvését elősegítve a magyarországi települések mellett, a Kárpát-medencei térség bekapcsolódásának elősegítése az Egészséges Városok programba, a határon túli, elsősorban magyarlakta települések csatlakozásának lehetővé tételével.
A szövetség célja a Magyar Nyelvű Egészséges Városok Hálózatának támogatása és fejlesztése az Egészségügyi Világszervezet "Egészséget Mindenkinek 2000-re" és "Egészség 2020" dokumentumainak alapelvei, valamint az "Egészséges Városok" programjának célkitűzései alapján.

Az együttműködés lehetőségének megteremtése és kiszélesítése a szövetségi városok között az egészségmegőrzés, az egészség védelem és egészség fejlesztés területén.
A szövetség célja továbbá, hogy az egészségvédelem és fejlesztés pozitív tapasztalatainak Kárpát-medencei terjesztésével támogassa a kormányzati szervek, és a parlamenti bizottságok, valamint a törvényhozás ilyen irányú munkáját.

2.1. szakasz

A szövetség által a céljai elérése érdekében végzett tevékenysége:
A szövetségbe tömörülő városok elkötelezik magukat, hogy a fenti célok elérése érdekében erősítik a városok szerepét, mivel azok kulcsfontosságú szereplői az egészség megőrzésének és különlegesen jó lehetőségük van ökológiailag egészséges városi egészség tervek létrehozásában.
Elfogadják, hogy a fenti célkitűzéseket elsősorban elkötelezettség vállalással, a tapasztalatok és elképzelések terjesztésével, innovatív akciókkal, és intézményi változásokkal valósítják meg.

A szövetség a céljait az egészségfejlesztés, betegségmegelőzés, környezetvédelem, környezetfejlesztés, nevelés, oktatás területén, a tudományos ismeretek terjesztésével kívánja mindenkivel megismertetni.
Az együttműködést a városok közötti tematikus munkacsoportok és akciók, az adatok cseréje és közös felhasználása, a tapasztalatok kicserélése és közös találkozók szervezése révén kívánják megteremteni és kiszélesíteni.
A szövetség tagjai osztják a felismerést, hogy az egészség ugyanúgy társadalmi, mint egyéni felelősség, mint amennyire egyéni választás kérdése.

2.2. A szövetség neve:

Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetsége

2.3. A szövetség székhelye:

Egészséges Városért Alapítvány - 7621, Pécs, Váradi Antal u. 11. alatti székhelyirodája.

2/A. szakasz

A szövetség közvetett módon végzett közhasznú tevékenységei:

  • Az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító,- rehabilitációs tevékenység,
  • Az egészségügyi nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

(Az egészségügyről szóló 1997 évi. CLIV. tv. 35.§, 37.§, és 38.§. rendelkezései)

2/B. szakasz

A szövetség rögzíti, hogy a tagjain kívül mindenki más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.
A szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

3. szakasz

A Szövetség tagjai azon, magyarországi és Kárpát-medencei városok önkormányzatai, melyek csatlakoznak a Magyar Nyelvű Egészséges Városok Szövetségéhez az Egészségügyi Világszervezet /továbbiakban E.V.SZ./ által meghatározott feltételeknek és iránymutatásoknak megfelelően az Igazgatótanács jóváhagyását követően, továbbá a társult és a tiszteletbeli tagok, amennyiben az alapszabályt elfogadják, és tevékenységük nem ütközik a Szövetség alapszabályával. A Szövetség tagjai éves tagdíjat fizetnek, "a tiszteletbeli tagokat kivéve-melynek mértékét a Közgyűlés rögzíti évente, az Igazgatótanács javaslata alapján. A tagdíjakat évente, március 31-ig, a Szövetség elkülönített számlájára kell befizetni.

A szövetség munkanyelve a magyar nyelv, így a Magyarországon kívüli csatlakozni kívánó települések a fentieken túl vállalják a magyar nyelvű kapcsolattartás biztosítását mind a helyi Egészséges Városok programiroda, mind a helyi önkormányzat részéről, szóbeli és írásbeli kommunikáció esetén is. Biztosítják, hogy a szövetség találkozóira magyarul beszélő résztvevőket delegálnak, egyúttal elfogadják, hogy a szövetség által készített, illetve a szövetség részére a tagvárosok által benyújtandó szakmai és egyéb anyagok magyar nyelven készüljenek el.

4. szakasz

A rendes tagsági viszony feltételei:

  • A jelentkező város önkormányzatának döntése a csatlakozási feltételek elfogadásáról.
  • A jelentkező város egészségi, környezetegészségi, szociális állapot-meghatározása, az azokhoz kapcsolódó prioritások meghatározásával.
  • Az Egészséges Városok Program helyi működéséhez szükséges személyi és anyagi feltételek megteremtése /helyi koordinátor, a városok költségvetésében célelőirányzat/
  • évente beszámoló készítése a végzett munkáról, valamint javaslatok a további időszak terveire.
  • Részvétel a Közgyűlés, az Igazgatótanács munkájában, valamint a közösen szervezett országos akciókban.
  • Társult és tiszteletbeli tagok esetén az alapszabály elfogadása és a Szövetség céljainak betartása.

A belépni szándékozó írásban belépési nyilatkozatot tesz, melyhez csatolni köteles a település önkormányzati testületének ilyen irányú döntését. A Szövetségi tagság elnyeréséről a Közgyűlés a soron következő ülésén határozattal dönt. A határozatban megjelöli a tagsági viszony kezdőidőpontját.

5. szakasz

A rendes tagsági viszony megszűnése:

  • lemondással, a tagsági viszony a lemondásban szereplő határidővel vagy annak hiányában a lemondást követő 30. napon szűnik meg,
  • feloszlás esetén,
  • kizárással, melyet az Igazgatótanács – az elnök részletes írásos előterjesztése alapján- mondhat ki a 2., a 3., a 4. és a 14. szakaszban foglalt eredeti elkötelezettségek be nem tartása, vagy más súlyos ok miatt. Az érintett tagot előzetesen fel kell szólítani, hogy magyarázattal szolgáljon, vagy a Közgyűléshez forduljon. Az Igazgatótanács döntését a közgyűléssel ismertetni kell, a kizárt tag a döntés kézhezvételét követő 30 napon belül a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

A társult és tiszteletbeli tagok bármikor lemondhatnak, őket kizárni csak a szövetség céljainak súlyos megsértése esetén lehet, ezt a döntést a Közgyűlés hozza meg.

6. szakasz

A társulat titkársága és koordináló központja a Pécsett működő Egészséges Városért Alapítvány, melynek fő feladatai:

  • Az Egészséges Városok program magyarországi és határon túli koordinálása /E.V.SZ., és más nemzeti hálózati koordináló központok felé/;
  • a Szövetség információs központjának megteremtése;
  • a szövetség Belső Szabályzatának megalkotása.

A Szövetségi elnökséget a Közgyűlés határozata szerint egy-egy tagváros polgármestere biztosítja évente, rotációs rendszerben.
Amennyiben a fentiek szerint megválasztott elnök polgármesteri megbízatása bármely okból megszűnik elnökségének ideje alatt, a szövetség elnöki feladatait az elnökséget adó városban a továbbiakban polgármesteri funkciót ellátó személy veszi át. Amennyiben ezt a funkciót huzamosabb ideig nem töltik be, rendkívüli közgyűlés összehívását kell kezdeményezni.

7. szakasz

A Közgyűlés

  • A szövetségi tagvárosok alkotják felvételük napjától maximum 3 fős képviselettel.
  • évente 1 alkalommal ül össze az Elnök felkérésére a Főtitkár meghívása alapján.
  • Napirendjét az Igazgatótanács állítja össze.
  • A Közgyűlés kitűzött napja előtt három héttel - postai, vagy elektronikus (e-mail) úton- az elnök felkérésére a főtitkár hívja össze a Szövetség tagvárosait, a napirend egyidejű közlésével.
  • Az Igazgatótanács beszámolójelentést, pénzügyi jelentést /költségvetési mérleget, tervezett költségvetést/ készít.
  • Az ülések nyilvánosak, minden tagvárosnak egy szavazata van, mely jogot a tagváros, polgármester, alpolgármester vagy az általa meghatalmazott személy útján gyakorol. A társult és tiszteletbeli tagokat szavazat nem illeti meg.
  • A Közgyűlés határozatainak meghozatalához a jelenlevő tagvárosok képviselőinek egyszerű szavazattöbbsége szükséges. Ez a szabályozás irányadó az éves beszámoló jóváhagyásakor is.
  • A Közgyűlés kizárólagos hatáskörében jóváhagyja az éves beszámolót és a pénzügyi jelentést, megszavazza a következő évi célkitűzéseket, a költségvetést és megválasztja képviselőit az Igazgatótanácsba, módosítja az alapszabályt, dönt az egyesülésről és a szövetség feloszlásáról.
  • Az érvényes határozathozatalhoz a Közgyűlésben legalább a tagvárosok küldötteinek 50% + 1 jelenléte szükséges. Ha ez a feltétel nem adott a Közgyűlést legkésőbb 60 napon belül újra össze kell hívni. Ezen a második ülésen a jelenlévő tagvárosok küldötteinek számától függetlenül érvényes határozatot hozhat, de kizárólag az előző ülés napirendjén szereplő kérdésekben, a közgyűlési meghívóban erre a tagokat figyelmeztetni kell.
  • A határozatokat a jelenlévő küldöttek szavazattöbbségével, kézfelemeléssel fogadják el.
  • Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
  • A Közgyűlés határozatban dönt a Főtitkár személyéről és a Főtitkár megbízásának időtartamáról (a Főtitkár feladatait és hatáskörét a Belső Szabályzat tartalmazza).
  • A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a
  • közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
8. szakasz

Az Igazgatótanács

  • A Szövetség ügyeit, - melyek nem kizárólagosan közgyűlési hatáskörben vannak- a tagvárosok koordinátoraiból álló Igazgatótanács intézi.
  • Minden tagvárosnak évente nyilatkoznia kell a helyi koordinátor személyéről, aki a várost az Igazgatótanácsban képviselheti.
  • Az igazgatótanács tagjait évente a Közgyűlés választja meg. 
  • évente legalább kétszer ül össze. ülései nyilvánosak. üléseit az igazgatótanács elnöke felkérésére a szövetség főtitkára postai vagy elektronikus (e-mail) úton, a napirend közlésével 8 nappal az ülés előtt hívja össze.
  • Határozatképes, ha a tagok több, mint fele jelen van, határozatait 50% + 1 szavazattal hozza.
  • Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
  • Az Igazgatótanács végrehajtja a Közgyűlés reá vonatkozó határozatait és ellenőrzi a Közgyűlés tagvárosokra vonatkozó határozatainak végrehajtását.
  • Előterjeszti a Közgyűlésnek a vagyon felhasználásáról szóló éves javaslatot, mely alapján dönt a konkrét felhasználásról.
  • Az igazgatótanács döntésében nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa, a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, illetve megkötendő jogügyletben érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai kertében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetőleg a civil szervezet által tagjainak a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
  • Az igazgatótanács beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készít. A közhasznúsági melléklet elfogadása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági melléklet tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

9. szakasz

Az Igazgatótanács elnöke

  • Az Igazgatótanács 1 évre szótöbbséggel választja meg elnökét.
10. szakasz
  • Az Igazgatótanács az elnök hívására évente legalább két alkalommal (félévente) ülést tart.
  • A határozatokat a jelenlévő tagok szavazattöbbsége hozza.
  • Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
  • Az Igazgatótanács a Szövetség célkitűzéseinek és ügyvitelének érdekében cselekszik a Közgyűlés megbízásából.
  • A két egymást követő ülésről távolmaradó tagokat a tanácsi tagságról lemondottaknak tekintik. Tagságuk tárgyév végével való megszűnéséről a Közgyűlés dönt.
11. szakasz

A szövetség szolgáltatásait, a szövetség székhelyén elhelyezett hirdetőtábláján meghirdetett módon bárki korlátozás nélkül igénybe veheti.
A Szövetség elnöke és főtitkára teljes jogkörrel végrehajthatja a Közgyűlés és az Igazgatótanács határozatait, intézheti a folyó ügyeket, önállóan képviselik a Szövetséget külső kapcsolataiban, hatóságok, illetve bíróságok előtt. Az elnök és a főtitkár a szövetség székhelyén kifüggesztett hirdetőtáblán minden évben kifüggesztik a szövetség működésének legfontosabb adatait, ez a beszámoló egész évben a hirdetőtáblán kerül elhelyezésre.

12. szakasz

A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik.
A Szövetség bevételi forrásai a következők:

  • tagdíjak,
  • köz, vagy magánadományok,
  • különböző tevékenységekből származó bevételek,
  • minden más törvényes forrás.
13. szakasz

Rendkívüli Közgyűlés

  • A Szövetségi tagvárosok egyharmadának -az ok és a célok megjelölésével- kérésére az elnök rendkívüli Közgyűlést hív össze, vagy, ha azt a bíróság elrendeli.
  • Az érvényes határozathoz a rendkívüli Közgyűlésen a küldöttek legalább felének jelen kell lennie. Ha ez a feltétel nem adott a Közgyűlést 60 napon belül kell újra összehívni és határozata ekkor már a jelenlévő küldöttek számától függetlenül érvényes, de kizárólagosan az előző ülés napirendjén szereplő kérdésekben, a közgyűlési meghívóban erre a tagokat figyelmeztetni kell.
  • A határozatokat kézfelemeléssel hozzák, a jelenlévő küldöttek többségének szavazata alapján.
  • A Szövetség feloszlatása végelszámolással történik, a civil tv. rendelkezései szerint, ez esetben a rendkívüli Közgyűlés két felszámolót jelöl ki.
13/A szakasz

A Felügyelő szerv
A Felügyelő szerv hatáskörébe tartozik a szervezet működésének és gazdálkodásának ellenőrzése.
Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezett munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
Köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  • a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, melynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé
  • a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

A szövetségnél 3 tagú Felügyelő szerv működik. A Felügyelő szerv megbízatása határozatlan időre szól, tagjai:
1.  Dr. Páva Zsolt (7625 Pécs, Tinódi u. 12.)
2. Dr. Bányai Elek (7625 Pécs, István u. 8.)
3. Gyenes Zsuzsanna (7624 Pécs, Csillagvirág u. 6.)


A felügyelő szerv tagja a Szövetség vezető szervének ülésén tanácskozási joggal vehet részt.
A Felügyelő szerv tagjai közül meghatározott időtartamra elnököt választ. Nem lehet a Felügyelő szerv elnöke, vagy tagja az a személy, aki az Igazgatótanács elnöke, vagy tagja, a Szövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, és aki a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve az előzőekben meghatározott személy hozzátartozója.

A Felügyelő szerv határozatképes, ha az ülésen legalább két tag jelen van. A szerv működése nyilvános. üléseit szükség szerint, de évente legalább két ülést tart. Az üléseket az elnök hívja össze, postai vagy elektronikus úton, (e-mail) az ülést megelőző 8 nappal, a napirend közlésével, az ülést az
elnök vezeti. A szerv a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről az elnök gondoskodik. A szerv az ügyrendjét maga állapítja meg.
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki: a) a vezető szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

14. szakasz

Belső szabályzat

A Szövetség belső szabályzatát az Igazgatótanács állítja össze és a Közgyűlés hagyja jóvá.
Ez a szabályzat a szövetség belső működésével kapcsolatos az alapszabályban nem rögzített különböző esetekre vonatkozik.

A belső szabályzat rendelkezik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a közgyűlés döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható, a közgyűlés döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módját (a szövetség székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán 30 napra történő kifüggesztéssel), a szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjét (az iratokba bárki korlátozás nélkül betekinthet, az iratbetekintésről az Igazgatótanács elnöke nyilvántartást vezet) és a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

15. szakasz

A Szövetség feloszlása esetén a kötelezettségek teljesítését követően megmaradt vagyon a tagvárosok között egyenlő részben oszlik fel.

16. szakasz

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV tv. rendelkezései irányadók.

17. szakasz

összeférhetetlenség:
Nem lehet a szövetség vezető tisztségviselője az, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A tilalom a megszűnést követő két évig áll fenn.

18. szakasz

Bankszámla feletti rendelkezés:

A szövetség bankszámlája feletti rendelkezési jog együttesen De Blasio Antonio főtitkárt, és dr. Sohár Endre FEB tagot, valamint Nagy Zsuzsanna titkárt illeti meg, akként, hogy a felsorolt három személyből kettő együttes aláírással jogosult a szövetség bankszámlája felett rendelkezni.

Záradék:

Jelen alapszabály az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége 1998. november 12-i közgyűlésének 1998/4., 1998/5., 1998/6., 1998/7. számú határozataiban, és 2001. november 8-i közgyűlésének 2001/10., és a 2003. október 2-i közgyűlésének 2003/7. és a 2003. december 16-i ülésén a 2003/42. továbbá a 2004. február 4.-ei ülésén 2004/8. és a 2014/5., és a 2014/9. számú határozatában megfogalmazott módosításokkal egységes szerkezetben foglalt alapszabálya.
A jelen alapszabály módosítást a szövetségközgyűlése a 2014/8. sz. határozatával fogadta el. Az alapszabály módosítással érintett rendelkezések (az 1. szakasz, 2.1.,2.2.,2/A, 3.,a 6., a 7., a 8., a 13.,a 13/A,a 16.,a 18.szakasz módosításai, vastagított és dőlt betűvel kerültek az egységes szerkezetbe foglalt alapszabály módosításban feltüntetésre. Az alapszabály fenti módosítása 2014. május 30-val lép hatályba.

Pécs, 2014. május 30.

De Blasio Antonio
főtitkár